A régész előadásában elmondta, az elmúlt években Szeghalmon, a Kovács-halomban egy edényen 7000 éves írásjelet találtak, hasonló korú írásjelek gyakran kerülnek elő a Kárpát-medencében és a Balkánon. Csárdaszállás környékén két egymástól 800 méterre lévő területet kutattak, ott 7000 éves házsorokra bukkantak. A pollenkutatások során 11 000 éves búza és lándzsás útifű került elő. Megállapítható, hogy 7000 évvel ezelőtt jóval több volt a fa és az állat. A legelterjedtebb állat az őstulok volt, ezekből az Árpádok idején ejtették el az utolsót. A földművelés időszámításunk előtt 5700-ban jelent meg, akkor a gabonaféléket még nem nagy táblákban, hanem kertszerűen termesztették.
Dr. Bácsmegi Gábor szólt a két bronzkori kardról is, ezeket a közelmúltban Dombi Zoltán találta meg Mezőberény határában. Az egyik öt, a másikat három darabban összetörve került elő, ezeket a földmunkagépek törték össze. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ezeket nagyobb hővel meghajlították, és úgy rejtették el őket. Érdekes, hogy a környéken hasonló lelet nem került elő. A régészek a Kárpát-medencében egyre több földvárat találnak, ebből arra következtetnek, hogy komoly csatározások folytak a területen. A régész az egyik bronzkardot be is mutatta, és elmondta, mindkét leletet hamarosan a sajtó nyilvánossága előtt is bemutatják. A leletek jelentőségét az adja, hogy egymás mellett két meghajlított bronzkori kardot még nem találtak az országban.
