Henger Péter vetítéssel illusztrált előadásában elmondta, az első világháború után a Mezőberény gyors fejlődésnek indult, ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy – a környező településekhez viszonyítva – erős maradt a középparasztság. Ekkor ipari üzenek létesültek, ekkor épültek fel az első emeletes házak, 1924-ben kigyulladt a villany, megjelent a helyi sajtó, és nyomda is üzemelt. De a fellenülés ellenére Berény megőrizte mezőgazdasági jellegét, a családok 66 százalékának az agrárium adott megélhetést.
Ennek a viszonylagos jólétnek vetett véget az 1929-34-es gazdasági válság, a lakosság negyed része nehéz körülmények között élt. A válság magával hozta, hogy a politikai jobb- és baloldalon is megerősödtek a szélsőségek. A helyi nyilas szervezet 1934-ben alakult meg, ez 200 taggal rendelkezett. A Volksbund 1940-ben jött létre, ez óvodát és iskolát is fenntartott. Gyűlésükön hatszázan vettek részt, közel száz berényi fiatalt toboroztak a különböző SS-alakulatokba. A Volksbund ellenessúlyozására jött létre a németek között a Hűség Mozgalom, a helyi németek 60 százaléka kötődött hozzá. Ebben az időben alakult meg a Szlovák Nemzeti Egység Párt is, ennek tagjai erősen kötődtek a szlováksághoz, nagyrészt ők vettek részt az 1947-es lakosságcserében.
