Dr. Erdész Ádám bevezetőjében elmondta, levéltáruk főtevékenysége a történelmi iratok gyűjtése, de emellett az érdeklődők számára forrásanyagokat is közzétesznek, ugyanis a történettudomány az emlékezet és az identitás tudománya is, így a közösség számára meghatározó. Arra törekszenek, hogy a figyelem előterébe helyezzék azokat az időszakokat, amelyek Békés megye fejlődésében fontosak voltak. Ezért a civil társadalom történetéről konferenciát tartottak, kiállítást rendezték, majd a téma kutatását ezzel a képes albummal zárták le. A korabeli körök, egyletek a demokrácia iskolái voltak, a tagok közös célokat tűztek ki, és ezek eléréséhez vezetőket választottak. Az országban 1870-ben 3000, a két világháború között már közel 15000 civilszervezet működött.
A könyvbemutatón szerzőként a levéltár több munkatársa is részt vett. Bódán Zsolt elmondta, megyénkben az első civil szervezet – Tessedik Sámuel nevéhez kötődve – 1804-ben Szarvason jött létre, ez a korabeli tanítókat fogta össze. Németh Csaba arról szólt, hogy ebben az időszakban Mezőberényben legalább 33 civil szervezet tevékenykedett, legalább is ennyinek maradt fent az alapszabálya. Balogh Dorottya a gazdasági egyesületeket mutatta be, példának a csákói agarász egyesületet hozta fel.
Német Csaba a kulturális egyesületekről beszélt, elmondta, a csabai múzeumot egy egyesület építette fel, ebben a korban jellemző volt, hogy óvodákat, polgári lányiskolákat hoztak létre. Héjja Julianna a jótékonysági egyesületeket mutatta be, ezekben főleg nők tevékenykedtek. Mivel a tuberkulózis ebben az időben nagyon elterjedt volt, ezért a 19-20. század fordulóján Gyulán megalakították a József Szanatórium Egyesületet, és 1907-re felépítették a mai tüdőszanatóriumot.
Daróczyné Leiszt Emma az önsegélyező egyesületekről szólt, ezek a mai biztosítók elődjeinek tekinthetők. Az 1900-as évek elején jellemzőek voltak, a temetkezési, betegsegélyező és kiházasító egyletek. Sáfár Gyula a sportegyesületeket mutatta be. Magyarországon 1866-ban alakult meg a Nemzeti Tornaegylet, ennek mintájára hasonló szervezetek jöttek létre az országban, megyénkben elsőként Gyulán 1869-ben. A sportegyesületek száma a futball elterjedésével nőtt meg, 1912-ben Csabán egyszerre három labdarúgó egyesületet is alapítottak.
A civil szervezetek későbbi történetéről Bódán Zsolt elmondta, a dualizmus után a Horthy-korszak újra elhozta az újabb fellendülést, de ekkor már megjelentek a felülről irányított egyesületek, ilyen volt például a KALOT, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete. Ennek az élénk civil életnek vett véget a második világháború után a diktatúra, 1948-után önállóan a civil szervezetek nem működhettek, feloszlatták őket vagy önmagukat oszlatták föl, a magmaradt szervezetek pedig a politikai hatalom befolyása alákerülnek. Az önálló civil szervezetek 1989-ben éledtek újjá, keresték meg a régi gyökereiket. A civilszervezetek története, aktivitása máig ható tanulságokkal szolgál.
Végezetül dr. Erdész Ádám megemlítette, a Körök, egyletek – A civil társadalom története a dualizmus kori Békés megyében című képes albumuk az „Év levéltári kiadványa” versenyen a forráskiadványok kategóriájában második helyezést ért el
