A félszáz érdeklődő előtt az előadó elmondta, Sisi szerette a magyarokat, rájött, hogy az itteni emberek nagyon szabadságszeretők. Közbenjárására a szabadságharc számtalan foglya kapta vissza a szabadságát, például Deák Ferenc vagy Andrássy Gyula, továbbá az ő közbenjárására jött létre a kiegyezés. A királyi pár koronázására emlékkönyvet és emlékérméket adtak ki. A magyarok hálájuk jeleként Sisinek felajánlottak a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, a királyné szívesen és sokat időzött itt.
Szelkovszky László szólt arról, Sisi Békés megyében is járt, férjével 1857 májusában, a nagy árvíz miatt jöttek, Bécsből hozattak is egy kotrógépet. Először az ókígyósi kastélyban szálltak meg, azt követően a gyulai Almásy-kastélyba mentek, onnan pedig a dobozi hídhoz, ahol a gátőrháznál volt egy kilátó, amit nekik építettek. Békésben rajongtak érte, ezrek éljenezték mindenhol. Amikor 1898-ban, Genfben Erzsébet királynét meggyilkolta egy olasz anarchista, Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter három millió emlékfát ültetett el Magyarország falvaiban. A királyné emlékére kerteket, ligeteket, parkokat hoztak létre a legtöbb telepítés erdészházaknál, vasútállomásoknál, ilyen a gyomai, a csabai és szarvasi, illetve közúti őrházaknál történt. Ennek a legszebb példája a gyomai Erzsébet liget, amelyet a Nőegylet és az Istvánfenéki Ármentesítő Társulat hozott létre, míg a szarvasit a Kákafoki Gáttársulat és Bolza Pál telepítette.
