A kötet bemutatójának a városházánál jobb helyszínt nem választhattak volna, ugyanis korábban ezen a telken állt a Petrics-család háza, és itt született a magyar történelmi festészet megalapítója, továbbá a díszterem falán látható egyik fontos műve, a Coriolanus.
Keserű Katalin azt hangsúlyozta, hogy Orlai a legjelentősebb európai festőakadémiákon tanult, közben magába szívta az európai műveltséget is. Az új kutatás úgy indult, hogy a békéscsabai Munkácsy Múzeum felkérte, hogy 2012-re rendezzen az Orlai-kiállítást, és a jelenlegi könyv anyaga a kiállítás katalógusaként szolgált. Az újabb Orlai-kutatásba 2009 és ’11 között bevonta az akkori hallgatóit is.
Galamb Zsuzsanna fejezetről fejezetre mutatta be a kötetet. Mondandóját azzal kezdte, Orlai a szakma és a széles közönség előtt is a kevésbé ismert művészek közé tartozik, de Petőfi-portréját mindenki látta. Kora akadémiákon tanult festője volt, de látta az akadémiák elavult szemléletét is. Korábban Orlait történelmi festőként ismerték, az újabb kutatások derítettek fényt ara, hogy jelentősek egyházi képei is. És kiderült, hogy képeit több változatban is megfestette, érdekes e változatok összevetése. Végezetül Galamb Zsuzsa megköszönte Keserű Katalinnak, hogy annak idején bevonta őket az újabb kutatásba, holott ez abban az időben nem volt általános az egyetemen.
Körösi Mihály Orlai életútját elevenítette fel, kiemelve a mezőberényi kötődéseket. Bemutatta, hogy a művész mely berényi és Békés megyei személyiségekről készített portrét.
Siklósi István zárszavában hangsúlyozta, az új kötet több szempontból világítja meg Orlai életművét, és abba helyet kap két mezőberényi helytörténész: Körösi Mihály és Henger Péter tanulmánya is.
