Az adventtel csendes várakozás veszi kezdetét, amikor is karácsonyig nincs helye mulatozásnak, hangos zeneszónak, András-napján éjfélkor befejeződtek a mulatozások, beállt a csend ideje, ezért a mondás „András zárja a hegedűt!”.
Ilyenkor kezdődik a disznóvágás ideje is. Ekkora már többnyire elvégeztek minden munkát a földeken, s az időjárás is alkalmas volt – a tartós fagyok beállásával – a húsfélék tárolására.
András fontos házasságszerző szent is, ezért András-napját elsősorban a fiatalok várták, a hiedelem szerint ekkor megtudhatták, ki lesz majd a házastársuk. A különböző vidékeken más-más férjjósló praktikák voltak szokásban. Volt, hogy a lányok férfinadrágot, a legények női szoknyát tettek a párnájuk alá, abban a reményben, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük.
Időjóslás is kapcsolódott András-napjához. Ha ekkor esik az eső, vagy a hó, úgy vagy 40 napig csapadékos lesz az idő. Ha ilyenkor fagy, úgy esős lesz a karácsony. Sok helyen gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, és bevitték a szobába, a kemence mellé. Az ág a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha az alsó részén jelentek meg a virágok, az azt mutatta, a tél eleje lesz kemény. Ha a közepén, akkor a január lesz hideg, ha az ág hegyén jelent meg a virág, úgy a tél vége lesz fagyos, havas.
Fotó: pixabay.com