Az előadó hangsúlyozta, Mezőberény népművészeti öröksége rendkívül gazdag és sokszínű. A városban Népművészet Mestere címmel hárman rendelkeznek, sajnos a közelmúltban Tóth Sándor faműves eltávozott közülünk. Alkotó tevékenysége főként bútor és használati tárgy készítésére terjedt ki. Kiszely Jánosné hímző családjában beleszületett a népi kézművességbe, városunkban hímző szakköröket vezetett, majd 1974-ben hímző szakkörvezetői tanfolyamot végzett, és tudatosan kutatta a hímzéseket. Több hímzéssel foglakozó könyvet szerkesztett és jelentetett meg. Debreczeni János takács már gyerekként kapcsolatba került a helyi magyarok, németek és szlovákok hagyományos szőttes kultúrájával. Első tanult szakmája takács, majd technikusi oklevelet szerzett, folyamatosan tovább képezte magát több felsőfokú képesítéssel rendelkezik. A takács szakmát évtizedek óta oktatja.
Népi iparművészek közül is többen dolgoznak a városban, így Debreczeni Klára szövő, Gulyás Imréné szövő, illetve családi vállalkozásként a Berényi Textil Kft. Településünkön szerencsére több alkotó is magas színvonalon műveli a tárgyalkotó népművészet valamelyik ágát. Debreczeni Jánosné viseletkészítő, Hernádi Mihályné csipkeverő, Hernádi Erzsébet kézi és gépi hímző, Kiss Lajosné Martincsek Ilona csipkeverő és Váradi Lászlóné bőrműves az elkészült alkotásait folyamatosan zsűrizteti és nívós kiállításokon mutatkozik be.
Népművészetünk tárgyi örökségeit szemlélve szembe ötlik, hogy valamennyi a textíliákhoz kapcsolható. Több féle hímzés, szőttes, viselet, valamint a vert csipke található jelenleg az értéktárban. Ez nem lehet véletlen, hiszen – a szakértők szerint is – Békés megye textil nagyhatalom. Népművészeti örökségünkben a Dél-Alföld nemzetiségi szőttes hagyománya, valamint a Békés megyei szűcshímzések egyedülállóak. Városunk tárgyi örökségéből kiemelkedik a fehér-, a szőr- és a szűcshímzés, valamint a magyar, a szlovák és a takács szőttesek, illetve a német és a szlovák női viselet, továbbá a vertcsipke.