A diplomata élete

Kisari Miklós elmondta, eredetileg nem diplomatának készült, de szerette az idegennyelveket, így franciául tanult. Az MTI-ben nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozott. Itt nagyon jól érezte magát. A ’90-es évek elején Párizsban Kupa Mihálynak, az akkori pénzügyminiszternek tolmácsolt, nem sokkal később, 1993 tavaszán a nagykövet felkérte sajtótanácsosnak.

Kisari Miklós kifejtette, a diplomatának ismernie kell az adott ország történelmét, kultúráját, a politológiát és az emberi kapcsolatok miatt a pszichológiát. E területen sokat számít a protokoll, ezt első alkalommal 1504-ben Gyula pápa dolgozta ki, az akkori országok rangsorában a Magyar Királyság a 10. helyen állt. A követett az ország legfőbb vezetője küldi ki, és épp olyan sérthetetlen, mint az, aki delegálta.

A diplomácia és a hírszerzés kapcsolatáról az előadó elmondta, a bécsi szerződés szerint a diplomata jogosult az információszerzésre minden illő és megengedett módon, hogy mik ezek, az már értelmezés kérdése. A nagykövetség legtöbbet mozgó tagja a sajtóattasé, ő rendezvényekre járhat, újságírókkal tárgyalhat. Ha a diplomata átlépi a megengedett határokat, akkor a fogadóország nemkívánatos személlyé nyilváníthatja, és 24 vagy 48 órán belül el kell hagynia az országot.

Kisari Miklós szólt arról is, hogy a diplomácia családi műfaj, a feleség épp úgy hazáját szolgálja, mint a férje, ő is diplomata útlevéllel rendelkezik és sérthetetlenséget élvez.

A rendezvényt vissza nézhetik a Youtube-on

Galéria

Scroll to Top