Régen „vízbevető, vízbehányó” hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, amely utal a locsolás eredeti módjára is. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a lányos házakat és versek, énekek kíséretében locsolták meg a lányokat, asszonyokat. Az,,öntözésért“ cserébe a lányok pirost tojást adnak a legényeknek. Országszerte azonban nem a köszöntő volt a szokás lényege, hanem az öntözködés. Néhány rítusszöveget is találunk a közismert, újabb keletű locsolóversek mellett, mint például az alábbi Békés megyei jókívánságmondás: „Egészségére váljon, haja nagyra nőjön!” Ezt a régi locsoló verset Orosházán gyűjtötték.
|
„Szépen kérem az anyját, |
|
Adja elő a lányát, |
|
Hadd locsolom a haját, |
|
Hadd nőjön nagyra, |
|
Mint a csikó farka, |
|
Még annál is nagyobbra, |
|
Mint a Duna hossza! |
|
Szabad-e locsolni?” |
A húsvéti locsolkodás jutalma a piros vagy hímes tojás. A tojás ősi termékenységi jelkép, a keresztény egyházban pedig a feltámadás jelképe. A tojásokat régen hozzáértő asszonyok díszítették. Az idők folyamán többféle díszítő technika terjedt el: festés, karcolás, viaszolás batikolás. A hímes tojás alkalmanként lehetett szerelmi ajándék is, ezt a rákerült feliratok és ábrák is tanúsítják. A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.
Húsvét kedd
A húsvét hétfőt követő kedden az asszonyok és a lányok locsolták meg a férfiakat, ez volt a visszalocsolás ideje volt. „Nem mertek a legények a falun végigmenni, dolgozni, a kerten szöktek el a mezőre. Végigállták a lányok az utat két oldalról. Ahogy jött a kocsival a férfi vagy a legény, az biz ráfizetett.
Húsvéti jelképek, szimbólumok
Tojás
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat.
Bárány
A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
Nyúl
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a 1800-as folyamán honosodott meg. A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek
szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. A lényeg, hogy így kapott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak, és azt tojásokkal tölti meg.
Ünnepi gasztronómia
A húsvéti gasztronómiában nincs jelentős különbség a Berényben élő nemzetiségek hagyományos ételei között. Szinte egyetlen egy asztalról sem hiányozhat a sonka, a kolbász és a tojás. Nem hiányozhatott még az ünnepi asztalról fonott kalács vagy az ünnep hajnalán a kemencében sütött kenyér sem.
Csete Gyula