A tisztaszobában az asztalt többnyire vendég érkezésekor és ünnepeken terítették meg. Az asztalt sok helyen piros terítővel terítették le, a piros az öröm színe volt. A betlehemi jászolra emlékeztetve az asztal alá szalmát helyeztek. Szokás volt a karácsonyi asztalra és alá gazdasági és házieszközöket, ételeket, gabona magvakat, szénát, szalmát tenni. A magokról úgy tartották, hogy a jövő évi jó termést, bőséget biztosítják. Az asztalra tett tárgyakat, ételeket hosszabb-rövidebb ideig otthagyták, majd leszedés után különböző mágikus célokra használták. A karácsonyi asztalról levett magot a baromfinak adták, hogy jó legyen a tojáshozam. A gazdasági eszközök (ekevas, járom, lószerszám, kaszakő, ácsszerszámok stb.) odahelyezésének az volt a célja, hogy ezek az eszközök az új évben hatékonyabbak legyenek.
A karácsony este fogyasztott ételek maradéka: a karácsonyi morzsa, ezt addig otthagyták, amíg le nem szedték az asztalt. Az összegyűjtött morzsát emberi és állati betegségek gyógyítására használták fel, ezen kívül a jövő évi állati és növényi termékenység serkentésére is szolgált, például a gyümölcsfák alá szórták vagy megetették a baromfival. Elterjedt hit volt, hogy a karácsonykor a családot meglátogató természetfeletti lények táplálására az asztalon kell hagyni a karácsonyi morzsát.
Egyes vidékeken tavasszal a nyakukba kötött a karácsonyi abroszból vetettek, szintén a jó termés reményében.