Farsangvasárnappal kezdődik a farsangfarka, ilyenkor a legények sok helyen a kalapjukra tűzték a kiválasztott lányok bokrétáját.
A hétfői napon, az asszonyfarsangon, a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótázhattak, mulattak. Húshagyó kedden, a farsang farka utolsó napja a farsangtemetés időpontja. Sok helyen ezen a napon szalmabábut vagy koporsót égettek, lezárták a farsangot, a telet. A nagyböjt kezdete előtt a húshagyó kedden esznek utoljára húst, ilyenkor szokás volt bált tartani, ahol szigorúan csak éjfélig mulatozhattak, étkezhettek, éjfél után már a hamvazószerdai böjtöt kellett tartani. A húshagyókeddet sokféle néven illetik, Zalában „húshagyat”, Baranyában”mazdaghagyókedd”, mert ezután már nem fog a kamrában semmi élelem lógni a madzagon.
A farsangot követően húsvétig tilos volt a tánc, az esküvő, a vigadalom.