Szentkútra elsősorban a palóc és jász hívek zarándokoltak, napjainkban már jóformán az egész katolikus magyar nép Mátraverebély lelki hatása alatt áll. Az utóbbi években jelentős fejlesztés történt Szentkúton, így megfelelő infrastruktúrával tudják fogadni a híveket a búcsúk alkalmával.
A Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében már a XV. században virágzott. A környék nép, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben arra buzdította a híveket, hogy segítség a ferenceseket a templomépítésben, viszonzásul búcsút is engedélyezett a jótevőknek. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogtak a hívek. A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd indultak a Hargitára szembeszállni Pünkösdi búcsúhitújítók hadával. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradtak (idősek, nők és gyermekek), akik a győzelemért imádkoztak a csata ideje alatt a győztesek elé siettek és majd együtt tértek vissza a templomba hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe.