Mivel a húsvét sem egy pontos dátum, így a pünkösd is mozgó ünnep, de mindig vasárnapra és hétfőre esik. Idén május 23-án, húsvét után az 50. napon, a hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn, 24-én ünnepli a kereszténység a Szentlélek kiáradását. A Szentlélek, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása.
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Ilyen a középkortól ismert szokás, a pünkösdi királyválasztás. Ügyességi versenyen (pl. tuskóhúzás, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezette. Ingyen ihatott a kocsmában, meghívták minden lakodalomba, mulatságra, ünnepre. A fogyasztását később a közösség fizette meg. Ez a tisztség egy hétig vagy akár egy évig is tarthatott. Innen ered a „pünkösdi királyság” kifejezés, amikor a rövid ideig tartó dicsőségről beszélünk. Gyakran pünkösdkor avatták fel a legényeket, akit az avatás után udvarolhattak, kocsmázhattak.
Az ünnepi szokásokból a lányok is kivették a részüket. lányok is Királynét választottak maguknak, általában négy kamasz lány közrefogta az ötödiket, feje felé kendőt tartottak, énekelve körbevitték a falu utcáin. A szokás legfőbb célja a termékenység elősegítése, és hogy a lányt férjhez adják. Miután körbejárták a falut, a főtéren felemelik és körbetáncolják.