A megjelenteket Horváth Róbert, a Mezőberényi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy Mezőberényben harmadik esztendeje emlékeznek meg a roma holokausztról.
Henger Péter, a Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület elnöke megemlékező beszédében arról beszélt, a zsidó holokauszt mellett általában kevés szó esik arról, hogy egy másik közösséget, a cigányságot is érintette az embertelen cselekedetek sora a második világháború végén. Németországban 1942. december 16-án elrendelték az összegyűjtött, fekete háromszöggel megjelölt cigányok deportálását. Több tízezer emberre várt hajtóvadászat, agyonlövetés, táborokba elhurcolás. Auschwitz – Birkenauba 23 ezer romát deportáltak.
Henger Péter szólt arról, Magyarországon 1944 előtt a „cigánykérdés” föl sem vetődött, azt döntően nem faji, hanem társadalmi problémának tekintették. Szervezett deportálásokra az 1944. március 19-i német megszállás után került sor, első sorban a Dunántúli megyékből a komáromi Csillagerődbe. Nem ismeretlen viszont Békés megye történetében az 1944 október elejei dobozi mészárlás, melynek során a magyar katonai és csendőri erők 20 cigány gyereket, nőt és férfit elkülönítve, a dobozi temetőben kivégeztek. A jelenlegi adatok alapján nincs tudomásunk arról, hogy berényi romák is az áldozatok között lettek volna, de a visszaemlékezések szerint a rettegés közöttük is jelen volt a háború utolsó hónapjaiban.