A csigatészta bizonyult a legrafináltabbnak

Ezért is köszönjük Gabriellának, hogy ránk szánta idejét és megosztotta velünk tudását is, melyből néhány hasznos tanács mindenki javára válhat. Régebben nagymamám mindig a leghátsó, viszonylag hűvösebb szobában, egy tiszta abroszra terítette ki száradni a tésztát. Ekkor még azt gondoltam azért, mert hűvös helyre van szükség a száradáshoz. Most már tudom, hogy éppen ellenkezőleg, a folyamatot a meleg segíti elő és a tészta pont akkor szürkülhet meg, ha nem így járunk el. A hátsó szoba lehet annak idején inkább az óvodás korú unoka szeleburdiságától tartotta távol és biztonságban a készterméket.

Sem víz, sem só nem kell hozzá. 1 tojás kb. 20 dkg lisztet vesz fel és a Nagyi Titka termék pont nem a  legalkalmasabb. A tapasztalat azt mutatja, hogy az olcsóbb lisztekkel jobb eredmény születik. Fontos, hogy ez utóbbi és a tojás se legyen spájz vagy hűtő hideg. A tésztát gyúrás után érdemes egy kis olajjal bekenni, majd 20 percre fóliába téve pihentetni. Nyújtani ezután géppel és nyújtófával is kiválóan lehet. Ha csigatésztát készítünk, fontos, hogy az alapanyagunk „nedves” maradjon végig, ezért nejlonnal, fóliával munka közben a még fel nem használt részeket le kell takarni. Némi száradás után bármilyen más tésztát készíthetünk még belőle, de csigát már nem. A kiterített abrosz is szárít, erre is figyelemmel kell lenni. Kb. 24 óra elég ahhoz, hogy teljesen kiszáradjon a tészta és onnantól kezdve felhasználható legyen. 

Galéria

Scroll to Top