Az Orlai ház szervezésében 2025. május 15-én az muzeális gyűjtemény udvarán emlékeztek meg a holokauszt mezőberényi áldozatairól. A helyi zsidóknak 81 évvel ezelőtt, 1944. május 12-re kellett a kényszerlakhelyre, a gettóba hurcolkodniuk.
A megemlékezés kezdetésre megérkezett az eső is, ezért a résztvevők az eresz alá húzódtak. Az esemény elején Farkas István László, a muzeális gyűjtemény munkatársa Radnóti Miklós „Erőltetett menet” című versét szavalta el.
Henger Péter, a Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület elnöke megemlékezésében felidézte a mezőberényi zsidók történetét. Elmondta, hogy nagy részük a 19. század közepén érkezett a településre, fejlesztették a kereskedelmet, több üzemet alapítottak, vagy orvosként, ügyvédként dolgoztak. Létszámuk az 1890-es évek végén volt a legtöbb, 319. Mint az egész országban, az 1930-as években Mezőberényben is megjelent az antiszemitizmus, 1942-től munkaszolgálatra hívták be őket, majd 1944. áprilisától kötelező volt sárga csillagot viselniük. Mintegy 150 mezőberényinek és köröstarcsainak kellett gettóba vonulnia. Közülük csak ketten: Korda János és Szegő György élte túl a haláltáborok és a koncentrációs táborok szörnyűségeit, illetve még visszatértek néhányan, akik korábban Budapestre menekültek vagy munkaszolgálaton voltak. A nyilvántartások szerint 1949-ben már csak 14 zsidó élt a településen, később ők is elhagyták Berényt.
Az esemény befejezéseként a résztvevők a zsidó emlékműnél a megemlékezés köveit helyezték el.