Erdész Ádám kifejtette, a vidék forradalmát a békesség jellemezte, a forradalmi bizottságok tagjainak olyan személyeket választottak, akik képesek voltak az indulatokat megfékezni. Ezekben a napokban az emberek megtapasztalták a forradalom erkölcsi emelkedettségét, a békességet, a kölcsönös bizalmat. Mezőberényben október 28-án vasárnap 80-100 ember gyűlt össze a tanácsháza előtt, megválasztották a 49 tagú forradalmi tanácsot, és a szűkebb körű intéző bizottságot Juhos József vezetésével. A forradalmi tanács emelkedett hangú szöveget tett közzé, ebben azt fogalmazta meg, hogy hétfőn mindenki vegye fel a munkát, a forradalom szent pillanatában a személyes sérelmeit mindenki tegye félre. Megkérték az egyházakat, hogy a harcok beszüntetéséért este tartsanak hálaadó istentiszteletet.
Október 28-29-én a megye valamennyi településén a forradalmi bizottságok, a forradalmi tanácsok átvették a hatalmat. Az események november 4-én a szovjet csapatok bevonulásával nem zárultak le, a legtöbb településen egymás mellett működtek az új hatalmat képviselő tanácsok és a forradalmi bizottságok. December 6-án újabb tüntetéseket tartottak, a forradalom társadalmi támogatottsága megmaradt, hiszen például Gyulán a 24 ezer lakosú városban 8000-en vettek részt a tüntetésen. A karhatalom csak december 10-én jelent meg, egy-egy települést megszálltak, a forradalom résztvevőit elvitték vagy elverték, ezzel félemlítették meg a lakosságot. Megyénkben a forradalom december 17-én ért véget.
Érdekes fordulat, hogy novemberben még több településen megköszönték a forradalmi bizottság munkáját, majd a következő év első hónapjaiban forradalmi tevékenysége miatt több mint 680 embert ítélnek el hivatalosan. Ebben a számban nincsenek benne azok, akiket a karhatalom megvert, agyonvert.
„A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.”
