Az általános dologtiltás kiterjedt a földművesekre és a mezei munkákat végzőkre, valamint az istállóban dolgozókra, a kocsisokra, az állatok kihajtására, befogására, a pásztorokra, a méhészekre. A pásztorok dologtiltó napja Elek és Illés napja volt, a halászoké Nepomuki Szent János, Péter-Pál napja, a tűzoltóké Flórián és Páduai Szent Antal napja.
A női dologtiltó napokon az asszonyok egyáltalán nem dolgozhattak, vagy csak a mosás és a kenyérsütés volt megengedett számukra. Páduai Szent Antal napján azonban a kenyérsütést is tiltották. A nőknek bizonyos napokon, az úgynevezett bontónapokon tilos volt a szövés, a fonás és a varrás, ugyanakkor megengedettek voltak a bontómunkák, például a tollfosztás, a kukoricamorzsolás. A közelgő Luca napja is dologtiltó nap volt az asszonyok számára, így ezen a napon nem volt szabad fonni, varrni, nem mehettek el otthonról, és nem adhattak ki semmit a házból. S mi történt azzal, akit Luca tilalomszegésen kapott? Az akár kővé is válhatott!
Fotó: wikimedia.org