A gyertyakészítés egyik módja a gyertyamártás, amely hagyományosan női munkának számított, viaszból, faggyúból és parafinból készítették. A legősibb eljárás a kézzel való megformálás volt. A meleg vízben meglágyított viaszt a bél köré nyomkodták, kézzel, mángorlóval egyengették. Az eszközzel történő gyertyakészítés módja a gyertyamártás, amely ismert volt a városi lakosság mellett a parasztok, a pásztorok körében is. A gyertyamártáshoz általában négyszögletes cserépedényt használtak, melyet a fazekasok készítettek. A felmelegített viaszt beleöntötték, s a gyertyabelet belemártogatták, a művelet többszöri ismételgetésével érte el a gyertya a kívánt vastagságát. A gyertyák házi készítése a 19. század végére visszaszorult, és vásárokban, búcsúkon vették meg a mézesbábosoktól, gyertyamártóktól. A két tevékenységet gyakran együtt művelték, és a vásárok legnagyobb forgalmát ők bonyolították.
A változatos formájú, szép színű, illatozó gyertyákat gyertyatartókba vagy asztaldíszbe téve hangulatos ünnepi dísze lehet a lakásunknak.