Dsida Jenő: Hideg téli est

 A papírból hajtogatott mikulásvirág szép asztaldísz. 

Az egyik legnagyobb Mára-ünnepünk december 8. Ekkor ünnepeljük, hogy Szűz Mária eredendő bűn nélkül került édesanyja, Szent Anna méhébe, ezért nevezik „szeplőtelennek” a fogantatását.  A szeplő egyes értelmezések szerint a bűnt jelenti.

Ünnepekre, nyaralásról, családi eseményekre nagy szokás volt képes üdvözlőlapot küldeni. A postán, újságárusoknál, papírboltokban kedvünkre válogathattunk névnapra, születésnapra küldhető virágos vagy a jeles napokra szóló húsvéti, karácsonyi lapokból. Majd minden városnak volt saját képeslapjai is, amit szintén szívesen küldtek egymásnak az ismerősök. Ez utóbbiak az adott településről sokszor komoly kortörténeti jelentőséggel bírnak. 

Szent Miklós püspök Kisázsiában élt a IV. században. Több legendát ismerünk jóságos, szent életéről. Az egyik ilyen legendát idéznénk fel december 6-án, Szent Miklós napján.

Nyolcgyermekes családban nevelkedtem, akkoriban Békéscsabán éltünk, a mai Andrássy úton. Ritkán kaptunk ajándékot a Mikulástól, nálunk a karácsony volt ajándékokkal teli. A ’70-es évek végén, amikor még csak 4-5 éves lehettem (a legidősebb nővérem meg már 18 volt, és eladóként dolgozott egy élelmiszerboltban), a Mikulás 5-én este eljött hozzánk. A nővérem nagyon szorgalmazta, hogy mindannyian takarítsuk ki a cipőnket, mert jön a Télapó.

Szent Borbála ünnepe december 4-re esik. A magyar középkor egyik legismertebb szentje. 

Az ablakoknak nagy szerepe lehet az adventi időszakban, a készülődés idején. Amikor kitekintünk rajtuk, láthatjuk a természet változásait, a napsütést, az árnyékokat, a zúzmarát, a havat, s közben élvezhetjük az otthon melegségét. Nemcsak az időjárást, de az idő múlását is követhetjük. 

 Dekoratív díszt készíthetünk az ünnepi asztalra egy piros szalvétából. Lássuk, hogyan?