Tojástartó – origami az OPSKMM-től.

A régi iratok rendezgetése közben bukkantam az egyik fiókban gyűjteményünk egy ritka becses darabjára, Petőfi Sándor Tigris és hiéna című négyfelvonásos történelmi drámájának első, 1847-es kiadására.

Az OPSKMM Kertbarát Köre.

A képernyőn látható kötetben a KÖZÖSSÉG – ÉLMÉNY – TUDÁS című EFOP-3.3.2-16 – 2016 – 00106 sz. projekt Család és helytörténet tehetséggondozó műhelyének keretében 2019. december 18-án az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központban tartott előadások szerkesztett és bővített szövegeit olvashatja. Ezen keresztül szeretnénk betekintést engedni a 2019. szeptemberétől megkezdett munkánkba, amelynek célja, hogy a hely-és családtörténeti kutatás módszereibe való bevezetésen keresztül kibővítsük és gazdagítsuk a mezőberényi oktatási- és művelődési intézmények sokrétű tehetséggondozó munkáját.

Az alapok: tücsök és bunkfenc – origami az OPSKMM-ből.

A locsolkodás napja. A víztisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja húsvéti locsolásnak. 

A feltámadás vasárnapja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. 

A húsvét ünnepének elő napja, a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt.

Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés.