Hírek
Mielőtt a Gergely-naptárt bevezették, december 13. volt az év legrövidebb napja, így alakulhatott ki a sok hiedelem, népszokás, amely ehhez a naphoz kötődik, az elkövetkező napokban ezekből idézünk fel néhányat.
Egykoron a nagy szerencsétlenségek elkerülésére az emberek fogadalmat tettek. A dologtiltó napok vonatkozhattak mindenkire és minden munkára, de vannak olyanok is köztük, melyeken csak egyes emberekre, s bizonyos munkákra terjed ki a tiltás.
A karácsony hangulatához hozzátartozik a mézeskalács illata. Sok családban az ünnepek előtt a gyermekek közreműködésével készítik el a díszes kalácsokat, amelyekből szép karácsonyfadísz vagy finom sütemény lesz.
Az egyik legnagyobb Mára-ünnepünk december 8. Ekkor ünnepeljük, hogy Szűz Mária eredendő bűn nélkül került édesanyja, Szent Anna méhébe, ezért nevezik „szeplőtelennek” a fogantatását. A szeplő egyes értelmezések szerint a bűnt jelenti.
Ünnepekre, nyaralásról, családi eseményekre nagy szokás volt képes üdvözlőlapot küldeni. A postán, újságárusoknál, papírboltokban kedvünkre válogathattunk névnapra, születésnapra küldhető virágos vagy a jeles napokra szóló húsvéti, karácsonyi lapokból. Majd minden városnak volt saját képeslapjai is, amit szintén szívesen küldtek egymásnak az ismerősök. Ez utóbbiak az adott településről sokszor komoly kortörténeti jelentőséggel bírnak.
Szent Miklós püspök Kisázsiában élt a IV. században. Több legendát ismerünk jóságos, szent életéről. Az egyik ilyen legendát idéznénk fel december 6-án, Szent Miklós napján.