Január 6-tal lezárul a karácsonyi ünnepkör. Új időszak kezdődik, a mulatságok, bálok, lakodalmak ideje, a farsang, ami a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart.

Jézus megkeresztelésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Az év során ebből a szenteltvízből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak.

Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény, a legtöbb országban az új év beköszöntét rendezvényekkel, tűzijátékokkal, bulikkal, családi összejövetelekkel ünneplik. A Gergely-naptárat használó kultúrkörben január 1-ére, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik.

Az újév a naptári év legelső napja. Világszerte az egyik legünnepeltebb esemény, a legtöbb országban az új év beköszöntét rendezvényekkel, tűzijátékokkal, bulikkal, családi összejövetelekkel ünneplik. A Gergely-naptárat használó kultúrkörben január 1-ére, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik.

A karácsonyi asztal szokásának szerteágazó kapcsolatai és a múltba messze követhető gyökerei vannak. Az ünnep fénypontja sok helyen a karácsonyi lakoma, a falusi ház legjobban tisztelt bútordarabjának az asztalt tartották. 

Szeretetteljes karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánnak az OPSKMM munkatársai!

Szinte minden karácsonyi ételnek volt mágikus jelentése, amit a régiek készítettek az ünnepre. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma az egészséget védte, a rontás ellen diót fogyasztottak, a méz az egész életet édessé tette.  Az alma a termékenységet jelképezte vagy más értelmezésben a bölcsességet. Ezért ezek az alapanyagok semmiképpen sem hiányozhattak az ünnepi asztalról.

A karácsony mai jelképe a feldíszített fenyő.  A karácsonyfa-állítás szokása több más karácsonyi hagyománnyal együtt a középkor német ajkú területeiről származik. A 15-16. századtól a keresztények díszített fákat állítottak lakásaikba.