A locsolkodás napja. A víztisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja húsvéti locsolásnak. 

A feltámadás vasárnapja, a keresztények a feltámadt Krisztust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. 

A húsvét ünnepének elő napja, a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt.

Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. A katolikus liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés.

Az OPSKMM év elején hirdette meg vers- és novellaíró pályázatát, a háromtagú zsűri örömére nyolc szerző küldte be munkáit, ketten mindkét kategóriában neveztek, így kategóriánként öt-öt alkotó munkáit bírálták el. A zsűritagok nagy-nagy elismeréssel tapasztalták, hogy valamennyi szerző komolyan vette a kiírást, és időt, energiát,tudást fektetett a munkájába.

Húsvéti képeslapok a 20. század első feléből, válogatás az OPSKMM gyűjteményéből.

A nyuszi – origami az OPSKMM-ből. 

Az ünnepek előtt a készületek nagy része a háziasszonyokra marad, az OPSKMM nekik szeretne segíteni a tavaly húsvétra megjelent „Ünnepi ételeink a mezőberényi asztalokon” című kiadványával.